1918. október 28-án Prágában a Csehszlovák Nemzeti Bizottság átvette a hatalmat a cseh országrészek fölött, és kihirdette az önálló csehszlovák állam létrejöttét. A döntés az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének egyik látványos fordulópontja volt, de az új ország ekkor még nem állt teljesen össze: Szlovákia képviselői két nappal később, 1918. október 30-án csatlakoztak a turócszentmártoni nyilatkozattal.
A Monarchia válsága és a nemzeti program
Az első világháború utolsó hónapjaiban az Osztrák–Magyar Monarchia már nem tudta fenntartani korábbi politikai rendjét. A katonai vereségek, az ellátási nehézségek és a nemzetiségi mozgalmak együttesen gyorsították fel a birodalom felbomlását. A cseh politikusok egy része korábban még széles körű autonómiát szeretett volna a Monarchián belül, 1918-ra azonban egyre erősebb lett az önálló állam terve.
A cseh és szlovák politikai együttműködés külföldön is szerveződött. Tomáš Garrigue Masaryk, Edvard Beneš és Milan Rastislav Štefánik a nyugati szövetségesek támogatását igyekezett megszerezni egy közös csehszlovák állam számára. A Csehszlovák Nemzeti Tanács az önállóság legfontosabb külföldi képviseleti szervezetévé vált, miközben a cseh országrészeken 1918. július 13-án megalakult a Csehszlovák Nemzeti Bizottság.
Prága október 28-án
A döntő nap közvetlen előzménye az volt, hogy az antant október végén olyan lépéseket tett, amelyekből a cseh politikusok a Monarchia vereségére és a birodalmi fennhatóság közeli megszűnésére következtettek. Prágában a Nemzeti Bizottság vezetői gyorsan cselekedtek: átvették a fontos hivatalok irányítását, és igyekeztek biztosítani, hogy a hatalomváltás ne torkolljon fegyveres összeütközésbe.
1918. október 28-án a Nemzeti Bizottság elfogadta az önálló csehszlovák állam létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály szerzőjeként Alois Rašínt tartják számon, és az iratot több vezető politikus, köztük František Soukup, Antonín Švehla, Jiří Stříbrný és Vavro Šrobár is aláírta. A törvény úgynevezett recepciós elvet követett: az új állam átvette a korábbi közigazgatás működő elemeit, hogy az átmenet ne bénítsa meg a mindennapi életet.
A prágai Vencel téren tömegek gyűltek össze. A nyilvános ünneplés azonban nem jelentette azt, hogy minden politikai és társadalmi kérdés megoldódott volna. A cseh területek elszakadását kihirdették, az új állam határai, intézményei és nemzetközi helyzete még alakulóban volt.
Mi történt Szlovákiával?
A „csehszlovák állam” elnevezés 1918. október 28-án politikai programot és államalapítási igényt fejezett ki, de Szlovákia képviselete ekkor még nem vett részt közvetlenül a prágai kihirdetésben. A szlovák politikusok 1918. október 30-án Turócszentmártonban fogadták el a Szlovák Nemzet Nyilatkozatát, amely kimondta a csatlakozást a csehek és szlovákok közös államához.
Ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy október 28-án Prágában a cseh országrészeken jött létre az önálló állami hatalom, majd október 30-án a szlovák politikai képviselet is csatlakozott az új államhoz. A két dátum együtt mutatja meg, hogyan alakult ki Csehszlovákia 1918 őszén.
Az új állam területe és lakossága
Csehszlovákia a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia egyes részei mellett Szlovákiából, később pedig Kárpátaljából állt. Az új állam területe nem egyszerűen nyelvi vagy etnikai határok mentén szerveződött. A későbbi békeszerződések olyan határokat rögzítettek, amelyek több helyen eltértek a lakosság nemzetiségi megoszlásától.
Ez különösen fontos következményekkel járt. Az első Csehszlovák Köztársaság többnemzetiségű állam lett: a csehek és szlovákok mellett jelentős német, magyar, ruszin és lengyel népesség élt benne. A politikai vezetés a cseheket és szlovákokat tekintette az állam alkotó nemzeteinek, miközben számos kisebbség úgy érezte, hogy nem kapott valódi területi vagy politikai önkormányzatot. Ez a feszültség később, különösen a német kisebbség körében, komoly politikai válságokhoz vezetett.
- Csehország, Morvaország és Szilézia egyes részei alkották az állam nyugati területeit.
- Szlovákia 1918. október 30-án csatlakozott a közös államhoz.
- Kárpátalja is Csehszlovákia része lett, noha a terület politikai státusza később is sajátos maradt.
- Az új ország többnemzetiségű állam volt, jelentős német és magyar lakossággal.
A köztársaság megszervezése
A prágai Nemzeti Bizottság kezdeti döntése nem volt azonos a teljesen kiépített köztársasági alkotmány elfogadásával. 1918. november 14-én Prágában összeült a Nemzetgyűlés, és proklamálta a Csehszlovák Köztársaságot. Ekkor választották meg Tomáš Garrigue Masarykot az új állam első elnökévé, Karel Kramář pedig az első kormány élére került.
Az államszervezet kialakítása a háború utáni bizonytalanság közepette zajlott. A politikusoknak egyszerre kellett fenntartaniuk a közigazgatást, rendezniük a hadsereg és a közrend kérdéseit, valamint elfogadtatniuk az új országot a győztes nagyhatalmakkal. A Csehszlovák Köztársaságot a győztes hatalmak rövidesen sorra elismerték, ami megerősítette nemzetközi helyzetét.
Miért fontos október 28-a?
1918. október 28. nem pusztán egy új ország megszületésének dátuma. A nap egyben azt is jelképezi, hogy a világháború után Közép-Európában új politikai térkép készült. A Monarchia korábbi tartományai helyén több utódállam és nemzetállami program jelent meg, de ezek határai gyakran nem követték pontosan a nyelvi és nemzetiségi viszonyokat.
Csehszlovákia létrejötte a cseh és szlovák politikai együttműködés nagy sikere volt, ugyanakkor olyan állam született, amelynek belső sokfélesége tartós viták forrásává vált. A történelmi jelentőség ezért kettős: 1918 őszén egy önálló köztársaság jött létre, de vele együtt új kisebbségi, területi és államszervezési problémák is megjelentek.
Gyakori kérdések
Mikor kiáltották ki Csehszlovákia függetlenségét?
1918. október 28-án Prágában a Csehszlovák Nemzeti Bizottság elfogadta az önálló csehszlovák állam létrehozásáról szóló törvényt, és átvette a hatalmat a cseh országrészeken.
Mikor csatlakozott Szlovákia Csehszlovákiához?
A szlovák politikai képviselet 1918. október 30-án, a turócszentmártoni nyilatkozattal fejezte ki csatlakozását a közös csehszlovák államhoz.
Ki lett Csehszlovákia első elnöke?
Tomáš Garrigue Masarykot 1918. november 14-én választották meg az új Csehszlovák Köztársaság első elnökévé.
Források
Képek forrásai
- A prágai tömeg 1918. október 28-án – UnknownUnknown. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
