1889. november 14-én, reggel 9 óra 40 perckor Nellie Bly felszállt az Augusta Victoria gőzösre a New Jersey állambeli Hobokenben, és megkezdte azt a világ körüli utazást, amelyből néhány hónap alatt nemzetközi sajtószenzáció lett. A vállalkozás Jules Verne Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényének kihívását ültette át a valóságba: az amerikai újságírónő végül 72 nap, 6 óra, 11 perc és 14 másodperc alatt kerülte meg a Földet.
Egy újságírónő, aki nem elégedett meg a női oldallal
Nellie Bly valódi neve Elizabeth Jane Cochran volt. Újságírói pályája azután indult, hogy 1885-ben válaszolt a Pittsburgh Dispatch egyik, a nők munkavállalását lekezelő cikkére. George Madden szerkesztő felfigyelt a levelére, és munkát ajánlott neki. A „Nellie Bly” álnevet egy Stephen Foster-dal címszereplője nyomán választotta; a név eredetileg „Nelly” lett volna, de a szerkesztő elírása miatt a „Nellie” változat rögzült.
Bly hamarosan olyan témákról írt, amelyeket a korszak női újságíróitól kevésbé vártak: gyári munkásnők helyzetéről, társadalmi igazságtalanságokról és politikai elnyomásról tudósított. Amikor azonban a szerkesztőség női rovatába irányították, elégedetlen lett, ezért 1887-ben New Yorkba költözött. A New York World munkatársaként vált ismertté, különösen azután, hogy tíz napot töltött egy női elmegyógyintézetben, hogy első kézből számoljon be a betegek körülményeiről. Ez a rejtett megfigyelésen alapuló, személyes tapasztalatra építő riporteri módszer későbbi pályájának is fontos része lett.
Jules Verne regényéből újságos vállalkozás
Bly 1888-ban vetette fel szerkesztőjének, hogy megpróbálhatná a valóságban is teljesíteni Phileas Fogg képzeletbeli világ körüli útját. A kezdeményezés egyszerre volt újságírói kísérlet és a tömegsajtó logikájába illeszkedő látványos vállalkozás. A New York World számára az utazás folytatásokban közölhető történetet, olvasói érdeklődést és jelentős reklámértéket ígért.
A szerkesztő kezdetben kételkedett. Úgy vélte, Bly csak angolul beszél, nőként túl sok csomagot vinne magával, és egy ilyen úthoz férfi kísérőre lenne szüksége. A kételyek jól mutatják, milyen korlátokkal kellett számolnia egy önállóan utazó nőnek a 19. század végén. Bly azonban nem különleges bánásmódot kért, hanem lehetőséget arra, hogy ugyanazt a feladatot teljesítse, amelyet egy férfi újságíró is megkaphatott volna.
1889. november 14.: indulás Hobokenből
A döntő nap 1889. november 14-én érkezett el. Nellie Bly mindössze két nappal korábban kapta meg az induláshoz szükséges értesítést. Reggel 9 óra 40 perckor felszállt a Hamburg America Line Augusta Victoria nevű gőzösére, és megkezdte mintegy 40 070 kilométeres, vagyis 24 898 mérföldes útját. A hajó Hobokenből indult, amely akkor fontos kikötőhelynek számított New York közvetlen közelében.
Az indulás nem pusztán közlekedési esemény volt. A New York World már előre történetté alakította Bly vállalkozását. Az újság „Nellie Bly Guessing Match” néven játékot szervezett: az olvasóknak azt kellett megbecsülniük, pontosan mikor érkezik vissza az újságírónő. A verseny fődíja kezdetben európai utazás volt, később pénzjutalomra módosult. Így a világ körüli út egyszerre lett személyes teljesítmény, újságkampány és az olvasók bevonására építő médiarendezvény.
- Indulás: 1889. november 14., reggel 9 óra 40 perc.
- Helyszín: Hoboken, New Jersey.
- Első hajó: az Augusta Victoria, a Hamburg America Line gőzöse.
- A teljes út hossza: körülbelül 40 070 kilométer.
A tengerek és vasutak ritmusában
Bly útja több egymásra kapcsolódó hajó- és vasúti szakaszból állt. Anglián és Franciaországon át haladt, majd Brindisi, a Szuezi-csatorna, Ceylon, a Malaka-szoros térsége, Hongkong és Japán következett. Ezután a Csendes-óceánon átkelve San Francisco felől tért vissza az Egyesült Államokba. A korabeli közlekedésben egy ilyen út nem kényelmes, előre kiszámítható turistautazást jelentett: a menetrendek, átszállások és hajókapcsolatok összehangolása önmagában is komoly szervezést igényelt.
Bly az út nagy részét egyedül tette meg. Ez különösen fontos részlet, mert a kortárs elvárások szerint egy nő külföldi utazását sokan férfi kísérőhöz kötötték. Az utazás tehát nemcsak az időrekord miatt vált figyelemre méltóvá, hanem azért is, mert megmutatta: egy nő önállóan is végigvihet egy nemzetközi, fizikailag és szervezésileg rendkívül megterhelő vállalkozást.
A versenyből világszenzáció lett
Nellie Bly nem volt az egyetlen újságírónő, aki ekkor világ körüli útra indult. A konkurens Cosmopolitan Elizabeth Bislandet küldte útnak, az ellenkező irányban. Így az eredetileg egyetlen újság által szervezett vállalkozás két lap közötti versennyé alakult. A sajtó számára ez újabb történetszálat jelentett, az olvasók pedig nemcsak egy utazó teljesítményét, hanem két nő eredményét is követhették.
Bly 1890. január 25-én érkezett vissza New Yorkba. A teljes idő 72 nap, 6 óra, 11 perc és 14 másodperc volt. Ezzel világcsúcsot állított fel, amely azonban csak néhány hónapig maradt érvényben: George Francis Train később 67 napra javította az eredményt. A rekord rövid élettartama nem törölte el Bly teljesítményének jelentőségét. Útja a modern tömegsajtó egyik korai, nagy hatású médiavállalkozásává vált.
Mi maradt meg Nellie Bly útjából?
A világ körüli út Bly korábbi riporteri munkáját is új megvilágításba helyezte. Ő volt az úgynevezett „stunt reporter”, vagyis a látványos, személyes kockázatvállalással járó riporteri forma egyik legismertebb alakja. Módszereit később lehetett puszta sajtómutatványként bírálni, de ezek a vállalkozások a nők számára is utat nyitottak a nagyobb nyilvánosságot kapó általános újságírás felé.
A történet mai szemmel sem csak a rekordról szól. A háttérben ott van a női újságírók korlátozott szakmai mozgástere, a gyorsuló gőzhajózás és vasúti közlekedés, valamint a versengő napilapok új üzleti modellje. Nellie Bly indulása 1889. november 14-én ezért egyszerre jelképezte a technikai modernizációt, a tömegmédia térnyerését és egy nő szakmai önállóságért folytatott küzdelmét.
Gyakori kérdések
Mikor indult el Nellie Bly a világ körüli útra?
1889. november 14-én, reggel 9 óra 40 perckor indult el.
Honnan indult az utazás?
A New Jersey állambeli Hobokenből.
Melyik hajóval kezdte meg az útját?
Az Augusta Victoria nevű, a Hamburg America Line-hoz tartozó gőzössel.
Mi ihlette Nellie Bly vállalkozását?
Jules Verne Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regénye, különösen Phileas Fogg világ körüli útja.
Mennyi ideig tartott Bly világ körüli útja?
72 nap, 6 óra, 11 perc és 14 másodperc alatt teljesítette.
Mikor ért vissza az Egyesült Államokba?
1890. január 25-én érkezett vissza New Yorkba.
Mekkora utat tett meg?
A forrás szerint körülbelül 40 070 kilométert, vagyis 24 898 mérföldet utazott.
Egyedül utazott?
Az út szinte teljes részét egyedül tette meg.
Melyik újság támogatta az utazást?
A Joseph Pulitzer által kiadott New York World.
Volt másik újságírónő is, aki megkerülte a Földet?
Igen. A Cosmopolitan Elizabeth Bislandet indította útnak az ellenkező irányban.
Milyen játékot szervezett a New York World?
Az olvasóknak meg kellett tippelniük, pontosan mikor érkezik vissza Bly.
Világcsúcsot jelentett Bly eredménye?
Igen, az útja világcsúcsnak számított, bár néhány hónappal később George Francis Train 67 napos eredménnyel megjavította.
Miért volt fontos az út női szempontból?
Megmutatta, hogy egy nő férfi kísérő nélkül is végrehajthat egy nagy léptékű nemzetközi utazást és újságírói vállalkozást.
Miért lett híres már az út előtt?
A New York World munkatársaként korábban egy női elmegyógyintézetben végzett rejtett riportjával vált ismertté.
Mi volt Nellie Bly valódi neve?
Elizabeth Jane Cochran volt; újságíróként a Nellie Bly álnevet használta.
Források
Képek forrásai
- Nellie Bly portréja – H. J. Myers, photographer. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
