Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legismertebb és legvitatottabb alakja. Szónokként, újságíróként és politikusként egyszerre tudta megszólítani a reformokat sürgető nemességet, a polgárosodás híveit és a szélesebb közvéleményt. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején az ország egyik vezetője lett, a bukás után pedig évtizedeken át száműzetésben képviselte a magyar függetlenség ügyét. Életútja egyben a 19. századi magyar nemzeti politika nagy lehetőségeinek és súlyos korlátainak története is.
Monoktól a megyei közéletig
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon, Zemplén vármegyében. Apja, Kossuth László ügyvédként dolgozott, és több nemesi család jogi ügyeit intézte. Anyja, Weber Karolina vallásos, művelt asszony volt. A család társadalmi helyzete nem számított különösen magasnak: Kossuth az úgynevezett köznemesség világából érkezett, abból a rétegből, amely a reformkorban egyre erőteljesebben követelte a rendi rendszer átalakítását.
Kossuth Sárospatakon tanult, majd jogi pályára lépett. 1823-ban ügyvédi vizsgát tett, ezt követően Zemplén vármegyében folytatott ügyvédi gyakorlatot. A megyei közéletben hamar megmutatkozott szónoki tehetsége és politikai ambíciója. 1827-ben táblabíró lett, később Sátoraljaújhely ügyészeként dolgozott. Ezek az évek tanították meg arra, hogyan működik a vármegyei politika, miként lehet szövetségeseket szerezni, és hogyan válhat egy jogi ügyből szélesebb közéleti kérdés.
- 1802-ben született Monokon.
- Sárospatakon tanult, majd jogi pályára lépett.
- 1827-től táblabíróként is részt vett a megyei közéletben.
A börtön, amely politikussá formálta
Kossuth az 1830-as évek elején került közelebb az országgyűlési politikához. Az 1832–1836-os pozsonyi országgyűlésről kéziratos tudósításokat készített, majd az Országgyűlési Tudósításokkal szélesebb közönséghez juttatta el a rendi politika vitáit. A cenzúrát megkerülő munkája miatt a hatóságok egyre veszélyesebb ellenzéki szereplőnek tartották.
1837-ben letartóztatták, majd állam elleni izgatás miatt elítélték. Több évet töltött börtönben. A fogság azonban nem törte meg: angolul tanult, történelmi és politikai műveket olvasott, és tovább dolgozott saját gondolatain. Szabadulása után már országosan ismert ember volt. A börtönben töltött idő hozzájárult ahhoz, hogy a reformellenzék mártírjaként tekintsenek rá, és közvélemény-formáló ereje még nagyobb legyen.
- Az országgyűlési tudósításokkal új politikai nyilvánosságot teremtett.
- 1837-ben letartóztatták, majd bebörtönözték.
- Fogsága alatt angolul tanult, ami későbbi nemzetközi kapcsolataiban is fontosnak bizonyult.
A Pesti Hírlap és a reformkor lendülete
1841 januárjában Kossuth lett a Pesti Hírlap szerkesztője. A lap rövid idő alatt a reformkor egyik legfontosabb politikai fórumává vált. Kossuth közérthető, szenvedélyes és határozott hangon írt az örökváltságról, a közteherviselésről, a nemesi kiváltságok felszámolásáról és a magyar gazdaság védelméről.
Újságíróként képes volt a politikai kérdéseket személyes ügyként bemutatni. Nem pusztán törvényjavaslatokról írt, hanem arról is, milyen országban éljenek a magyarok. Programja sok ponton találkozott a reformellenzék törekvéseivel, ugyanakkor Széchenyi Istvánnal komoly vitái alakultak ki. Széchenyi óvatosabb, fokozatosabb átalakulást sürgetett, míg Kossuth a politikai mozgósításban és a nemzeti érdek erőteljes képviseletében hitt.
1841-ben feleségül vette Meszlényi Teréziát. Házasságukból három gyermek született: Ferenc, Vilma és Lajos. A család később az emigráció nehéz éveiben is fontos támaszt jelentett számára, bár a száműzetés hosszú időre szétszakította a megszokott otthoni életet.
- A Pesti Hírlap szerkesztőjeként a modern magyar politikai újságírás egyik megteremtője lett.
- A Védegylet támogatásával a magyar ipar és gazdasági önállóság ügyét is képviselte.
- Széchenyivel folytatott vitája a reformkor egyik legismertebb politikai ellentéte lett.
1848: miniszterből forradalmi vezető
Az 1848-as európai forradalmi hullám Magyarországon is felgyorsította az eseményeket. Kossuth az utolsó rendi országgyűlésen Pest képviselőjeként jelentős szerepet játszott a reformtörvények elfogadásában. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett, és rövid idő alatt az ország gazdasági önvédelmének egyik fő szervezőjévé vált.
A fegyveres konfliktus kirobbanása után egyre inkább ő lett a nemzeti ellenállás arca. 1848 őszétől az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként irányította a háborús erőfeszítéseket. A hadsereg megszervezése, a pénzügyek biztosítása és a politikai vezetés összehangolása rendkívüli feladatot jelentett. Kossuth beszédeivel és felhívásaival katonákat, pénzt és támogatást próbált szerezni a szabadságharc számára.
1849. április 14-én, a Habsburg-ház trónfosztásának kimondása után kormányzó-elnökké választották. Ez a döntés a teljes függetlenség irányába mutatott, ugyanakkor rendkívül súlyos külpolitikai helyzetben született. Az osztrák hadsereg mellett hamarosan az orosz cári intervencióval is számolni kellett.
- A Batthyány-kormány pénzügyminisztere volt.
- Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként a szabadságharc politikai és gazdasági hátterét szervezte.
- 1849. április 14-én kormányzó-elnökké választották.
A bukás és a száműzetés kezdete
A magyar honvédsereg 1849 nyarán már két nagyhatalom túlerejével állt szemben. A katonai helyzet fokozatos romlása után Kossuth augusztus 11-én lemondott a kormányzó-elnöki tisztségről, és a főhatalmat Görgei Artúrra ruházta. Két nappal később Világosnál megtörtént a fegyverletétel.
Kossuth augusztus 17-én török földre menekült. Vidinben, majd Kütahyában élt, miközben az osztrák kormány kiadatását követelte. A török hatóságok végül nem adták át, és 1851-ben elhagyhatta az Oszmán Birodalmat.
A bukás utáni felelősség kérdésében Kossuth és Görgei viszonya végleg megromlott. Kossuth későbbi írásaiban keményen bírálta Görgeit, és a világosi fegyverletételért is őt okolta. A történészek azóta is árnyaltan vizsgálják a döntéseket: a katonai összeomlásnak több oka volt, és egyik vezető felelőssége sem választható el teljesen a túlerőtől, a politikai megosztottságtól és a nemzetiségi konfliktusoktól.
- 1849 augusztusában Törökországba menekült.
- Kütahyában alkotmánytervezeten és politikai elképzeléseken is dolgozott.
- Görgei Artúrral való konfliktusa a későbbi Kossuth-kultusz egyik meghatározó vitapontja lett.
Amerikai diadal és európai emigráció
1851–1852-ben Kossuth az Egyesült Államokban országos körutat tett. Beszédeit nagy érdeklődés kísérte, és a magyar ügyet az amerikai közvélemény előtt is ismertté tette. A kongresszusban is felszólalt. Sok amerikai számára a szabadságért küzdő európai politikus alakját testesítette meg, bár az Egyesült Államok kormánya végül nem vállalt közvetlen beavatkozást a magyar függetlenség érdekében.
Kossuth ezután Angliában, majd Olaszországban telepedett le. Legtöbb idejét Torinóban töltötte, ahol kapcsolatot tartott a magyar emigrációval, európai politikusokkal és az otthoni ellenzékkel. A kiegyezést 1867-ben elutasította, mert úgy látta, hogy az nem biztosít valódi magyar függetlenséget, és hosszú távon veszélyezteti az ország önálló politikai mozgásterét.
Emigrációja idején sokat változott körülötte a világ, ő azonban továbbra is a magyar függetlenség következetes képviselője maradt. Politikai hatása Magyarországon közvetlenül csökkent, erkölcsi tekintélye viszont tovább nőtt. A „turini remete” alakja lassan elvált a mindennapi politikától, és a nemzeti emlékezet egyik legerősebb jelképévé vált.
- Amerikai útján tömegek előtt beszélt a magyar szabadság ügyéről.
- A kiegyezést elutasította, mert nem tartotta elegendőnek a függetlenség szempontjából.
- Élete végéig külföldön élt, de politikai kapcsolatokat és levelezést tartott fenn Magyarországgal.
Öröksége: hős, politikus, vitatható örökséggel
Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Torinóban. Temetésén Budapesten tízezrek vettek részt, és a társadalom nagy része a nemzet halottjaként búcsúzott tőle. A hivatalos állami jelenlétet az uralkodóházhoz fűződő konfliktus korlátozta, a tömeg azonban egyértelművé tette, milyen erős Kossuth kultusza.
Történelmi szerepe többféleképpen értelmezhető. Ő volt a polgári átalakulás, a nemzeti önrendelkezés és a sajtó útján szervezett politikai nyilvánosság egyik legfontosabb képviselője. Ugyanakkor politikájának voltak korlátai is: a nemzetiségi kérdésre adott válaszai sokak számára nem kínáltak elégséges politikai kompromisszumot, és a szabadságharc vezetésében hozott döntései máig vitákat váltanak ki.
Kossuth jelentősége mégsem merül ki abban, hogy milyen tisztségeket töltött be. Ő formálta át a magyar politikai beszédet: a szabadság, a nemzet és a felelősség fogalmait széles tömegek számára tette átélhetővé. Hatása a közterek, utcák, intézmények és ünnepi beszédek világában ma is jelen van. Kossuth Lajos nem hibátlan hős volt, hanem rendkívüli erejű történelmi személyiség, akinek nagyságát éppen a sikerei és tévedései együtt teszik érthetővé.
Gyakori kérdések
Mikor és hol született Kossuth Lajos?
1802. szeptember 19-én született Monokon, Zemplén vármegyében.
Milyen tisztségeket töltött be 1848–1849-ben?
A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, később az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd 1849. április 14-től kormányzó-elnök volt.
Miért került börtönbe?
Az országgyűlési tudósítások és ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1837-ben letartóztatták, majd állam elleni izgatás miatt elítélték.
Mi történt vele a szabadságharc bukása után?
Törökországba menekült, majd hosszú emigrációba kényszerült. Élt többek között Angliában és Olaszországban, az Egyesült Államokban pedig országos körutat tett.
Mikor halt meg?
1894. március 20-án hunyt el Torinóban.
Források
Képek forrásai
- Lajos Kossuth portréja, 1851 – Self-photographed. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- Kossuth Lajos Turinban, 1892 – Serinde. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · CC BY 2.5. Arányosan átméretezve.
- Kossuth Lajos temetési menete, 1894 – Michael Krahe. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · CC BY-SA 3.0. Arányosan átméretezve.
