1967. október 19-én a NASA Mariner–5 űrszondája sikeresen elrepült a Vénusz mellett, és méréseket végzett a bolygó légköréről, valamint űrkörnyezetéről. Nem szállt le, és fényképeket sem készített: legfontosabb eredményeit rádiójelekből és műszeres adatokból nyerte. A találkozás a rendkívül forró, sűrű légkörű Vénusz megértésének fontos állomása lett.
1. Marsra készült tartalékból Vénusz-kutató
A Mariner–5 eredetileg a Marsot kutató Mariner–4 tartalék példányának készült. A sikeres marsi küldetés után a NASA más feladatot adott neki: a Vénuszhoz alakították át. A munkát a kaliforniai Pasadenában működő Jet Propulsion Laboratory mérnökei végezték. A célpontváltás a Naphoz közelebbi működésre való felkészítést is jelentette.
A tartalék tehát új tudományos szerepet kapott. A küldetés mögött egyszerre állt a már bevált űreszköz hasznosítása és egy olyan bolygó vizsgálata, amelynek körülményeiről továbbra is sok kérdés maradt.
2. Négy hónapos út a találkozásig
A mintegy 245 kilogrammos szonda 1967. június 14-én indult Floridából, Atlas–Agena hordozórakétával. Június 19-én pályakorrekció pontosította az útját. Az októberi találkozásig a bolygóközi tér vizsgálata is feladata volt; szeptemberben és októberben a még működő Mariner–4-gyel összehangolt megfigyeléseket végzett.
A Mariner–5 tehát nem pusztán utazott a célpont felé. A Vénusz megközelítése előtt és után gyűjtött adatok a bolygóközi környezet kutatásához is hozzájárultak.
3. Hogyan vizsgált légkört egy elrepülő szonda?
A Mariner–5 egyik központi kísérlete a rádióokkultáció volt. Amikor a szonda a Föld felől nézve a Vénusz mögé került, rádiójele áthaladt a bolygó légkörén. A jel változásaiból a kutatók a légkör tulajdonságaira következtethettek. Így egy elrepülő űreszköz is értékes légköri méréseket szolgáltathatott.
A fedélzeten nem volt kamera. Az ultraibolya fotométer, a magnetométer és a részecskéket vizsgáló berendezések másféle megfigyeléseket végeztek. Ha a küldetés eredményeit keresed, ezért elsősorban mérési adatokra, ne közeli bolygófotókra számíts.
4. Október 19.: biztos dátum, eltérő távolságadatok
A legnagyobb megközelítés napja egyértelműen 1967. október 19. A NASA küldetésoldala 17:34:56 UT időpontot közöl. A távolságban azonban eltérés van: ugyanez az oldal 4094 kilométert, az angol Wikipédia 3990 kilométeres felszín feletti magasságot ad meg.
Ezt a különbséget nem érdemes elhallgatni vagy önkényesen feloldani. Az ellenőrzött összefoglalók alapján a szonda nagyjából négyezer kilométerrel haladt el a felszín fölött; a pontos szám közlésekor meg kell nevezni a forrást. Az eltérés az esemény dátumát és sikeres megtörténtét nem teszi bizonytalanná.
5. Egy nappal a Venyera–4 után
A szovjet Venyera–4, más átírással Venera–4, 1967. október 18-án juttatta be leszállóegységét a Vénusz légkörébe. Ereszkedés közben adatokat továbbított, de a felszín elérése előtt elhallgatott. A másnap elrepülő amerikai szonda eltérő módszerrel vizsgálta ugyanazt a bolygót.
A Mariner–5 rádiómérései segítették a szovjet hőmérséklet- és nyomásadatok értelmezését. A két eredménysor együtt a vártnál sűrűbb légkört és rendkívül forró felszínt jelzett. Fontos különbség: az elrepülő szonda felszíni állapotokra vonatkozó következtetései nem helyszíni felszíni mérések voltak.
6. A versenyből adatcsere is született
1968 márciusában amerikai és szovjet kutatók az arizonai Kitt Peak obszervatóriumban találkoztak, hogy összevessék a két küldetés eredményeit. Ez a bolygókutató űreszközök adatainak megvitatására rendezett korai nemzetközi konferenciák közé tartozott.
A Wikipédia későbbi, 1969-es közös COSPAR-elemzést is említ. A két évszám különböző együttműködési alkalmakra vonatkozik, ezért nem célszerű egyetlen találkozássá összevonni őket. A történet tanulsága éppen az, hogy a külön gyűjtött adatok összehasonlítása pontosabb értelmezést tett lehetővé.
7. Mi maradt a küldetés után?
A NASA 1967. december 4-én elveszítette a kapcsolatot a szondával. Jelét 1968. október 14-én rövid időre ismét észlelték, de újabb telemetriai adatokat már nem kaptak. A kapcsolatfelvételi próbálkozásokat 1968. november 5-én lezárták; az űreszköz Nap körüli pályán maradt.
Forráskritikai szempontból a NASA két összefoglalója nem két intézményileg független tanúság. A Wikipédia hasznos ellenőrzési pont, de másodlagos összefoglalás. A biztos eseménydátumot ezért külön kell választani a részletadatok eltéréseitől. A Mariner–5 jelentőségét nem egyetlen távolságszám adja, hanem az, hogy mérései segítettek pontosítani a Vénuszról alkotott képet.
Gyakori kérdések
Mikor repült el a Mariner–5 a Vénusz mellett?
1967. október 19-én. A NASA szerint a legnagyobb megközelítés időpontja 17:34:56 UT volt.
Készített fényképeket a Vénuszról?
Nem. Nem vitt kamerát; rádiós, ultraibolya-, mágneses és részecskeméréseket végzett.
Mi volt a legfontosabb tudományos hozadéka?
Segített megérteni a Vénusz sűrű légkörét és értelmezni a Venyera–4 adatait. A két küldetés eredményeit közösen is elemezték.
Források
- NASA Science: Mariner 5 — küldetésadatok és eredmények. ([science.nasa.gov](https://science.nasa.gov/mission/mariner-5/))
- John Uri: 55 Years Ago: Mariner 5 Explores Venus — NASA, 2022. október 19. ([nasa.gov](https://www.nasa.gov/history/55-years-ago-mariner-5-explores-venus/))
- Mariner 5 — angol Wikipédia, megnyitott és ellenőrzött szócikk. ([en.wikipedia.org](https://en.wikipedia.org/wiki/Mariner_5))
Képek forrásai
- A Mariner–5 sikeres elrepülése a Vénusz mellett (1967) – AI-illusztráció – AI által generált történelmi illusztráció. Nem korabeli felvétel.
