Vámbéry Ármin életében szinte minden nagy ellentét egyszerre volt jelen. Szegény családból indult, mégis arisztokraták és uralkodók közelébe került. Gyermekkori mozgásszervi betegsége miatt bal lábára egész életében nehezen járt, mégis olyan utazásra vállalkozott, amely korának egyik legveszélyesebb közép-ázsiai expedíciója volt. Nem szerzett érettségi bizonyítványt, később mégis egyetemi tanár és akadémikus lett. Wamberger Hermann néven született, a világ pedig Vámbéry Árminként ismerte meg: magyar orientalista, turkológus, író és utazó volt, akinek alakját a tudományos teljesítmény, a kalandvágy és a politikai alkalmazkodóképesség egyszerre formálta.
Szegénységből a nyelvek világába
Vámbéry Ármin eredeti neve Wamberger Hermann volt. A források többsége 1832. március 19-ét adja meg születési dátumaként, születési helyeként pedig a Pozsony vármegyei Szentgyörgyöt jelöli. Az évszám körül azonban van bizonytalanság: későbbi visszaemlékezéseiben ő maga is 1831-et vagy 1832-t emlegetett. A család röviddel születése után Dunaszerdahelyre költözött, ezért több életrajz tévesen ezt a várost nevezi szülőhelyének.
Édesapja a kolerajárvány idején meghalt, édesanyja pedig nagy szegénységben nevelte gyermekét. Vámbéry hároméves korában megbénult a bal lábára, és élete végéig mankóra, később botra szorult. Ez a fogyatékosság azonban nem akadályozta meg abban, hogy tanuljon, dolgozzon és végül a korabeli Európa egyik legmerészebb utazójává váljon.
Gyermekkorában zsidó iskolába és protestáns elemi iskolába is járt, később rövid ideig szabóinas volt, majd házitanítóként kereste a kenyerét. Tanulmányait Szentgyörgyön, Sopronban, Pozsonyban és Pesten folytatta, de középiskolai tanulmányait nem fejezte be. Rendkívüli nyelvérzéke korán megmutatkozott: fiatalon beszélt héberül, latinul, németül és franciául, emellett angolt, oroszt, szerb nyelvet és több más nyelvet is tanult.
- Eredeti neve: Wamberger Hermann
- Születési helye nagy valószínűséggel Szentgyörgy
- Gyermekkori bénulása egész életében elkísérte
- Érettségi nélkül vált később egyetemi tanárrá
Isztambul: a keleti világ kapuja
A török nyelv és kultúra iránti érdeklődése fiatalon felébredt. A pesti könyvtárakban török irodalmat olvasott, és olyan műveltséget szerzett, amely messze meghaladta formális iskolai végzettségét. Tehetségére több magyar értelmiségi is felfigyelt, köztük Eötvös József, akinek támogatásával 1857-ben Isztambulba utazhatott.
A városban négy évet töltött. Kezdetben nyelvtanítóként dolgozott, majd Mullah Ahmed Effendi segítségével egyre mélyebben megismerte a török nyelvet, az oszmán társadalmat és a keleti szokásokat. Olyan meggyőzően sajátította el a török beszédet és viselkedésformákat, hogy később Fuad pasa, az Oszmán Birodalom egyik jelentős államférfija mellett titkári munkát is végzett.
Isztambuli évei alatt nem pusztán nyelvet tanult. Megtanulta azt is, hogyan lehet idegen kulturális közegben mozogni, miként működnek a vallási és társadalmi kapcsolatok, és hogyan szerezhet bizalmat olyan környezetben, ahol egy félreértés komoly veszélyt jelenthetett. 1858-ban itt jelent meg első jelentős műve, egy német–török és török–német szótár.
- 1857-ben Isztambulba érkezett
- Török nyelvtanítóként és titkárként is dolgozott
- 1858-ban kiadta első szótárát
- Több keleti nyelvjárást és társadalmi szokást tanulmányozott
A dervis álruhájában Közép-Ázsiában
Vámbéry 1860-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A következő évben nagy vállalkozásba kezdett: Közép-Ázsiába indult, hogy a török nyelveket és a magyar őstörténet lehetséges keleti kapcsolatait kutassa. Az utazás tudományos célja mellett politikai és földrajzi jelentősége is volt, hiszen Európában ekkor még alig rendelkeztek megbízható ismeretekkel a térség népeiről és városairól.
1861 őszén Isztambulból Rasid efendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult útnak. Teheránban egy Mekkából hazatérő zarándokcsoporthoz csatlakozott, és velük járta be Perzsia, majd Közép-Ázsia útjait. Eljutott Hívába, Buharába és Szamarkandba, miközben mindenütt ügyelnie kellett arra, hogy valódi kilétére ne derüljön fény.
A dervisálruha nem romantikus kellék volt, hanem a túlélés feltétele. Vámbérynek vallási szokásokat, imákat, kifejezéseket és társadalmi szabályokat kellett ismernie. Szamarkandban az emír gyanút fogott, és hosszasan kikérdezte, de Vámbéry végül meggyőzte igazhitűségéről. 1864 májusában tért vissza Pestre. Útja az európaiak által végrehajtott újkori közép-ázsiai felfedezőutak egyik úttörő vállalkozása lett.
Élményeit előbb magyarul, majd angolul is megírta. A Közép-ázsiai utazás, illetve a Travels in Central Asia 1865-ben jelent meg, és rövid idő alatt nemzetközi ismertséget hozott számára. Londonban ünnepelt vendég lett, brit politikusokkal és arisztokratákkal találkozott, sőt a királyi udvarban is fogadták.
- Rasid efendi néven utazott
- Dervisként csatlakozott egy zarándokkaravánhoz
- Hívát, Buharát és Szamarkandot is felkereste
- Úti beszámolója világhírűvé tette
Professzor és a magyar turkológia úttörője
A sikeres utazás után Vámbéry Budapesten kapott oktatói állást. Kezdetben az egyetemi közeg bizalmatlanul fogadta: nem volt hagyományos értelemben vett akadémiai végzettsége, és származása, valamint református hitre térése is szerepet játszhatott az ellene tanúsított fenntartásokban. Végül mégis tanítani kezdett, 1865 és 1904 között pedig a keleti nyelvek oktatója, majd professzora lett.
Munkássága főként a török nyelvekre, az oszmán forrásokra, Közép-Ázsia népeire és a keleti kultúrákra irányult. A magyarországi turkológia egyik megalapítójaként tartják számon. Kutatásai révén a magyar tudományosság szorosabb kapcsolatba került a nemzetközi orientalista kutatásokkal.
1868-ban feleségül vette Rechnitz-Arányi Kornéliát. Fiuk, Vámbéry Rusztem később neves jogtudós és politikus lett. Vámbéry részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, 1889 és 1890 között pedig annak elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban rendes, 1893-ban tiszteleti, 1894-ben igazgatósági tagjává választotta.
- 1865-től a pesti egyetemen tanított
- A magyar turkológia egyik megalapítója lett
- Részt vett a Magyar Földrajzi Társaság létrehozásában
- Fia, Vámbéry Rusztem később jelentős jogtudós lett
Az ugor–török vita és a tudós öröksége
Vámbéryt egész életében foglalkoztatta a magyar nyelv és nép eredetének kérdése. A magyarban található jelentős török eredetű szókincs alapján úgy vélte, hogy a magyarság történetében és nyelvében az ugor és a török elemek egyaránt fontosak. Nézetei heves vitát váltottak ki a finnugor összehasonlító nyelvészet képviselőivel. A korszak tudományos vitái gyakran személyeskedésbe fordultak, és az úgynevezett ugor–török háború a magyar tudománytörténet egyik legismertebb konfliktusává vált.
Vámbéry több következtetése a mai nyelvtudomány mércéjével nem fogadható el, különösen a magyar nyelv rokonságának átfogó magyarázata. Ugyanakkor a magyar nyelv török kapcsolataira, a népek közötti érintkezésre és a történeti keveredés jelentőségére irányította a figyelmet. Életművének értékelésében ezért fontos a kettős látásmód: egyes elméletei túlhaladottak, keletkutatói és turkológiai teljesítménye viszont maradandó.
Kevésbé ismert életrajzi vonása, hogy a brit külügy számára is készített jelentéseket az Oszmán Birodalom politikai viszonyairól és vezetőiről. Kapcsolatai, nyelvtudása és személyes tapasztalata miatt értékes informátornak számított. Ez az oldal árnyalja a romantikus utazó képét: Vámbéry egyszerre volt kutató, író, közvetítő és a nagyhatalmi politika szereplője.
1913. szeptember 15-én halt meg Budapesten. A Fiumei úti sírkertben temették el. Emlékét ma egyszerre őrzi a magyar tudománytörténet, a turkológia és az utazási irodalom. Vámbéry története azért is hatásos, mert egy hátrányos helyzetből induló, önmagát szinte teljes egészében autodidakta módon képző ember pályáját mutatja meg, aki merészséggel és rendkívüli nyelvtudással lépett ki saját korának határai közül.
Gyakori kérdések
Mi volt Vámbéry Ármin eredeti neve?
Wamberger Hermann néven született. Később Vámbéry Árminként vált ismertté, és Arminius Vámbéry néven is publikált.
Miért lett híres?
Elsősorban azért, mert dervisnek öltözve bejárta Közép-Ázsiát, majd útjáról nagy sikerű könyveket írt.
Járt-e valóban Hívában és Buharában?
Igen. Közép-ázsiai útján Hívát, Buharát és Szamarkandot is felkereste.
Milyen tudományos vitában vett részt?
A magyar nyelv és nép eredetéről folytatott ugor–török vitában a török kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta.
Milyen kapcsolatban állt a brit külüggyel?
A brit külügy számára jelentéseket készített az Oszmán Birodalom politikai viszonyairól és vezetőiről.
Források
Képek forrásai
- Vámbéry Ármin portréja – Dr Varga József. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · CC BY-SA 3.0. Arányosan átméretezve.
- Vámbéry Ármin dervisruhában – Lepeltier.ludovic. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · CC BY-SA 3.0. Arányosan átméretezve.
- Vámbéry Ármin közép-ázsiai utazásának térképe – Unknown authorUnknown author. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- Zichy Jenő és Vámbéry Ármin 1864-ben – ismeretlen francia vándorfotográfus. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
