Az 1917-es októberi orosz forradalom a Gergely-naptár szerint 1917. november 7-én bontakozott ki Petrográdban, az akkori Orosz Köztársaság fővárosában. A bolsevikok Vlagyimir Iljics Lenin és Lev Trockij vezetésével fegyveres felkeléssel megdöntötték az Ideiglenes Kormányt, majd a hatalmat a szovjetek nevében magukhoz ragadták. Az esemény az oroszországi forradalmak második felvonása volt, amely rövid idő alatt polgárháborúhoz, később pedig a Szovjetunió létrejöttéhez vezetett.
Miért omlott össze Oroszország 1917-ben?
Az októberi hatalomátvétel nem előzmények nélküli puccs volt, hanem egy egész év politikai és társadalmi válságának eredménye. Az 1917. februári forradalom megdöntötte II. Miklós cár uralmát, de nem hozott létre stabil államhatalmat. A cár lemondása után az Ideiglenes Kormány és a munkások, katonák, illetve parasztok tanácsai, vagyis a szovjetek egyszerre próbáltak befolyást gyakorolni az ország életére. Ezt a helyzetet nevezi a történetírás kettős hatalomnak.
A lakosság legsürgetőbb gondjai közben változatlanok maradtak. Oroszország továbbra is részt vett az első világháborúban, a hadsereg kimerült, az ellátás akadozott, az infláció pedig súlyosan érintette a városi munkásságot és a katonák családjait. A parasztság földet követelt, a katonák békét akartak, a munkások pedig egyre nagyobb beleszólást vártak a gyárak irányításába. Az Ideiglenes Kormány egyik alapvető problémája az volt, hogy a háború folytatása mellett nem tudott gyors és hiteles választ adni ezekre a kérdésekre.
- a háború folytatása és a hadsereg válsága
- élelmiszerhiány, infláció és közlekedési zavarok
- a földkérdés rendezetlensége
- az Ideiglenes Kormány és a szovjetek közötti hatalmi verseny
A bolsevikok felemelkedése
A bolsevikok eleinte kisebb politikai erőt képviseltek, mint a szocialista forradalmárok vagy a mensevikek, de 1917 folyamán fokozatosan növelték támogatottságukat. Lenin programja egyszerű, könnyen megjegyezhető jelszavakban foglalta össze a társadalmi elégedetlenséget: békét, földet és hatalmat ígért a szovjeteknek. Ez nem jelentette azt, hogy minden munkás és katona egységesen mögöttük állt, de a bolsevikok egyre ügyesebben használták ki a kormány hibáit és a háborús fáradtságot.
A nyári válságok, a bolsevikok elleni fellépés és az Alekszandr Kerenszkij vezette kormány katonai bizonytalansága tovább gyengítette a mérsékelt szocialista és liberális erőket. A Kornyilov-affér után a bolsevikok sokak szemében úgy jelentek meg, mint akik képesek megvédeni a forradalmat egy jobboldali katonai fordulattól. Petrográdban és Moszkvában megerősödtek a szovjetekben, majd 1917 őszén megszerezték a petrográdi szovjet meghatározó pozícióit.
A hatalomátvétel Petrográdban
A felkelés katonai előkészítését a Petrográdi Katonai Forradalmi Bizottság koordinálta, amelynek meghatározó szereplője Trockij volt. A bolsevikokhoz vörösgárdisták, fegyveres munkások, matrózok és katonai alakulatok csatlakoztak. A hadművelet célja nem a város minden pontjának véres elfoglalása volt, hanem a stratégiai épületek, hidak, pályaudvarok, távközlési központok és a kormányzati negyed ellenőrzése.
1917. november 7-én a bolsevikok sorra vették át az ellenőrzést Petrográd kulcsfontosságú pontjai fölött. Az Ideiglenes Kormány tagjai a Téli Palotában kerestek menedéket, amelyet a felkelők végül elfoglaltak. A későbbi szovjet ábrázolások monumentális, tömeges rohamként mutatták be ezt a jelenetet, ám a tényleges hatalomátvétel a források alapján jóval szervezettebb és kevésbé véres volt, mint a későbbi filmekből ismert kép. A kormány hívei korlátozott erőt tudtak mozgósítani, sok védő fogságba esett vagy elhagyta állását.
A történelmi dátum kettőssége gyakran okoz zavart. Oroszországban 1917-ben még a Julián-naptárt használták, ezért az eseményt ott október 25-eként jegyezték fel. A Gergely-naptár szerint ugyanez a nap 1917. november 7. volt. Az oroszországi naptárreformot csak 1918-ban vezették be, ezért maradt fenn az „októberi” elnevezés a novemberi dátum mellett.
A szovjetek kongresszusa és az új kormány
A hatalomátvétel politikai igazolását a munkás-, katona- és parasztküldöttek második összoroszországi kongresszusa adta meg. A kongresszusban a bolsevikok voltak a legerősebb csoport, mellettük a baloldali eszerek is támogatták a kormány megdöntését. A mensevikek és a szocialista forradalmárok jobboldali szárnya viszont törvénytelen hatalomátvételnek tekintette az akciót, és tiltakozásul kivonult a tanácskozásról.
A kongresszus a hatalmat a szovjetekre ruházta, majd létrehozta a Népbiztosok Tanácsát, amelynek élére Lenin került. Az új vezetés első intézkedései között szerepelt a békéről és a földről szóló rendelet. Ezek politikai üzenete világos volt: a bolsevikok azt állították, hogy közvetlenül a katonák, a munkások és a parasztok legfontosabb követeléseit teljesítik. A rendeletek tényleges végrehajtása azonban később, a polgárháború és az állami kényszer körülményei között vált igazán vitatottá.
Forradalom vagy államcsíny?
Az októberi esemény megítélése már a kortársak körében is élesen megosztotta a társadalmat. A bolsevikok és későbbi szovjet történetírásuk nagy szocialista forradalomként, a dolgozó tömegek történelmi fellépéseként ábrázolták. Ellenfeleik ezzel szemben bolsevik államcsínyről beszéltek, amelyben egy fegyveres kisebbség döntötte meg az ideiglenes, választásokra készülő kormányt. A két értelmezés közötti különbség nem pusztán szóhasználati kérdés: azt is meghatározza, hogy a hangsúly a társadalmi támogatottságon vagy a katonai-politikai szervezésen van.
A pontosabb képhez mindkét szempontot figyelembe kell venni. Oroszországban valóban széles körű társadalmi válság alakult ki, és sokan támogatták a háború befejezését, a földosztást vagy a szovjetek nagyobb hatalmát. Ugyanakkor a petrográdi kormány megdöntését nem országos népszavazás vagy egységes forradalmi felkelés, hanem egy jól szervezett, fegyveres akció vitte sikerre. Az esemény társadalmi háttere szélesebb volt, mint a végrehajtó bolsevik vezetés, és ez a különbség később komoly konfliktusokhoz vezetett.
A forradalom következményei
Az októberi hatalomátvétel nem zárta le Oroszország válságát, hanem új szakaszba fordította. A bolsevik kormány hatalmát nem fogadta el minden politikai irányzat, a vidéki társadalom jelentős része és a hadsereg számos csoportja. A hatalomért kibontakozó küzdelem többéves polgárháborúhoz vezetett, amelyben a vörösök, a fehérek, különböző nemzeti mozgalmak és külföldi beavatkozók is szerepet kaptak.
A bolsevikok ugyanakkor fokozatosan felszámolták a politikai versenyt. Az 1917 novemberében megtartott alkotmányozó nemzetgyűlési választáson nem szereztek többséget, majd a nemzetgyűlést 1918 januárjában feloszlatták. Ezzel világossá vált, hogy az új rendszer nem a többpárti parlamentáris demokrácia irányába fejlődik. A forradalmi kormányzatból pártállami diktatúra épült ki, amelynek hosszú távú történelmi eredménye az 1922-ben létrejött Szovjetunió lett.
A következmények messze túlmutattak Oroszországon. Az októberi forradalom mintát és politikai reményt adott a kommunista mozgalmaknak, ugyanakkor félelmet keltett a konzervatív, liberális és szociáldemokrata erőkben. Hatása érződött az első világháború utáni európai politikában, a munkásmozgalmakban, a gyarmati felszabadító mozgalmakban és a 20. század nagyhatalmi konfliktusaiban is.
Gyakori kérdések
Mikor történt az októberi forradalom?
A Gergely-naptár szerint 1917. november 7-én, az akkor Oroszországban használt Julián-naptár szerint 1917. október 25-én.
Kik vezették a bolsevik hatalomátvételt?
A bolsevik párt politikai vezetője Vlagyimir Iljics Lenin volt, a petrográdi felkelés katonai-politikai megszervezésében pedig Lev Trockij játszott meghatározó szerepet.
Mi lett a forradalom közvetlen következménye?
Az Ideiglenes Kormány megbukott, létrejött a Népbiztosok Tanácsa, majd a hatalomért kibontakozó konfliktus oroszországi polgárháborúhoz vezetett.
Források
Képek forrásai
- A Vulkan gyár vörösgárdistái – Viktor Bulla. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- Az 1917-es októberi orosz forradalom (1917) – AI-illusztráció – AI által generált történelmi illusztráció. Nem korabeli felvétel.
- Az 1917-es októberi orosz forradalom (1917) – AI-illusztráció – AI által generált történelmi illusztráció. Nem korabeli felvétel.
- Tüntetés a Nyevszkij sugárúton – Pyotr Novitsky. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- A Téli Palota pogromja – w:Vladimir Lenin. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
