1929. november 7-én nyílt meg a közönség előtt New Yorkban a Museum of Modern Art, közismert nevén a MoMA. Az új intézmény Manhattanben, az Ötödik sugárút 730. szám alatti Heckscher Building bérelt irodai helyiségeiben kezdte meg működését, néhány nappal a Wall Street-i tőzsdekrach után. Első kiállítása Paul Cézanne, Paul Gauguin, Georges-Pierre Seurat és Vincent van Gogh műveit állította középpontba. A megnyitás nem egyszerűen egy új múzeum születését jelentette: a modern művészet amerikai intézményesülésének egyik meghatározó pillanata volt.
Egy új múzeumra érett New York
A 20. század első évtizedeiben az Egyesült Államokban még korántsem számított magától értetődőnek a modern művészet támogatása. A közönség és a hagyományos művészeti intézmények jelentős része értetlenséggel, sőt időnként gyanakvással fogadta azokat a műveket, amelyek szakítottak a megszokott ábrázolási módokkal. A modern művészetet sokan nevetségesnek vagy veszélyesnek tartották.
A helyzetet fokozatosan változtatta meg több gyűjtő, kiállításszervező és mecénás munkája. New Yorkban különösen fontos előzmény volt az 1913-as Armory Show, amely szélesebb amerikai közönségnek mutatott be európai modern művészetet. A kiállítás nem oldotta fel egyik napról a másikra az ellenérzéseket, de láthatóvá tette, hogy az új művészeti törekvéseknek komoly nemzetközi súlyuk van.
A MoMA létrehozásában Abby Aldrich Rockefeller, Lillie P. Bliss és Mary Quinn Sullivan játszottak alapító szerepet. Mindhárman azt ismerték fel, hogy New Yorknak olyan múzeumra van szüksége, amely nem pusztán a múlt művészetét őrzi, hanem a közelmúlt és a jelen kísérleteit is bemutatja. Ez a szemlélet akkor még intézményi újításnak számított.
Az alapítók és a modern művészet ügye
Lillie P. Bliss már 1909-től gyűjtött európai és amerikai modern művészekhez kapcsolódó festményeket, rajzokat és grafikákat. Az 1920-as években gyűjtői érdeklődése tovább erősödött: az évtized elején elsősorban Cézanne művei foglalkoztatták, később Seurat rajzai kerültek a figyelme középpontjába. A MoMA alapítását éppen az a meggyőződése ösztönözte, hogy New Yorkban állandó otthont kell teremteni a modern művészetnek. Az intézmény első alelnöke lett.
A három alapító elképzelése nem minden ponton találkozott férfi kollégáik véleményével. Az első kiállítás művészeinek kiválasztásakor ugyanis felmerült egy amerikai művészekre épülő bemutató gondolata is. Az alapítók végül a négy európai úttörő művészetét helyezték a középpontba. Döntésük azt jelezte, hogy a múzeum kezdettől nem szűk nemzeti keretben gondolkodott, hanem a modern művészet nemzetközi történetét kívánta értelmezni.
1929. november 7.: megnyílik a MoMA
A Museum of Modern Art 1929. november 7-én fogadta első látogatóit a Heckscher Building 730 Fifth Avenue alatti bérelt helyiségeiben, Manhattanben. Az induló kiállítás címe Cézanne, Gauguin, Seurat, van Gogh volt. A négy művész különböző életműveket képviselt, együtt mégis világos történeti ívet rajzolt ki: a 19. század végétől kibontakozó festészeti újításokat, a látvány átértelmezését és a modern művészet felé vezető utat.
A helyszín szerényebb volt annál, mint amit ma a MoMA neve sugall. Nem önálló múzeumépületben, hanem bérelt irodai terekben indult el. Ez a részlet jól mutatja, hogy az intézmény kezdetben nem kész, nagy múltú szervezetként lépett színre, hanem kísérletként, amelynek létjogosultságát a kiállítások és a közönség érdeklődése igazolhatta.
A megnyitó időzítése különösen figyelemre méltó. A múzeum kapui néhány nappal az 1929. október végi tőzsdekrach után nyíltak ki, amikor az amerikai társadalom már egy súlyos gazdasági válság kezdetével szembesült. A kulturális intézmény nem nyugodt, kiszámítható időszakban kezdte meg működését, mégis nagy érdeklődést váltott ki. A látogatók száma jóval meghaladta az alapítók várakozásait.
Mit jelentett a négy művész kiválasztása?
Cézanne, Gauguin, Seurat és van Gogh nem azért kerültek a nyitókiállítás középpontjába, mert egyetlen irányzatot képviseltek volna. Éppen ellenkezőleg: életművük különbözősége tette lehetővé, hogy a modern művészet többféle útja jelenjen meg egymás mellett. Cézanne szerkezeti gondolkodása, Gauguin dekoratív és szimbolikus törekvései, Seurat tudatos képszerkesztése, valamint van Gogh erőteljes, személyes festői nyelve más-más módon kérdőjelezte meg a korábbi akadémiai normákat.
A kiállítás így nem egyszerűen négy híres művész bemutatója volt. A múzeum programot is hirdetett vele: a modern művészetet történeti folyamatként kell látni, amelyben az egymástól eltérő kísérletek együtt alakítják át a művészet fogalmát. Ez a rendezési elv később a MoMA egyik legfontosabb örökségévé vált. Az intézmény nemcsak tárgyakat gyűjtött, hanem összefüggéseket is épített közöttük.
- Paul Cézanne a képszerkezet és a forma újragondolásának fontos alakja volt.
- Paul Gauguin művészete a szín, a jelképiség és az egzotikum kérdéseit is felvetette.
- Georges-Pierre Seurat tudatos, rendszerező festői módszere a modern képszerkesztés egyik előzménye lett.
- Vincent van Gogh erőteljes ecsetkezelése és személyes hangja nagy hatással volt a későbbi művészekre.
A siker igazolta az alapítói döntést
A nyitókiállítás fogadtatása fontosabb volt, mint egy egyszeri látogatói siker. Az érdeklődő közönség azt jelezte, hogy New Yorkban létezik olyan kulturális igény, amelyre egy modern művészetre szakosodott múzeum építhet. Az alapítók döntése, hogy az első bemutatót négy európai úttörő művész köré szervezik, a látogatók lelkes fogadtatásával nyert megerősítést.
Lillie P. Bliss maga is jelentős kölcsönzője volt a kiállításnak, de műveit névtelenül adta kölcsön. Ez a részlet arra utal, hogy az alapítók szerepe nem merült ki a pénzügyi vagy szervezeti háttér biztosításában: saját gyűjteményeik révén közvetlenül is hozzájárultak az intézmény szakmai indulásához. Bliss később gyűjteményének jelentős részét a múzeumra hagyta, és ez a hagyaték a MoMA további fejlődésének egyik alapjává vált.
A kis kezdetből nemzetközi intézmény
A MoMA későbbi története már nem fér bele a nyitókiállítás kereteibe, de az indulás iránya ekkor világosan kirajzolódott. A múzeum a modern művészetet nem lezárt korszaknak tekintette, hanem tovább épülő történetnek. Ezért gyűjteménye idővel a festészet mellett a szobrászat, a fotográfia, a film, az építészet, a formatervezés és más médiumok felé is kiterjedt.
A korai alapítók öröksége különösen abban érhető tetten, hogy a múzeum nem egyetlen nemzeti iskola vagy művészeti irányzat mellett kötelezte el magát. New Yorkot olyan városként értelmezte, amely összeköti az európai modernizmus eredményeit az amerikai művészeti élettel. A nyitókiállítás négy neve ezért egyben kulturális állítás is volt: a modern művészet története nem a múzeumok peremén, hanem egy új, központi intézményben kap helyet.
A Museum of Modern Art 1929. november 7-i megnyitása tehát egyszerre volt szerény kezdet és hosszú távú program. Bérelhető helyiségekben indult, gazdasági összeomlás küszöbén, mégis olyan kiállítással lépett a közönség elé, amely világos szakmai irányt mutatott. A MoMA későbbi nemzetközi tekintélye ebből az alaphelyzetből nőtt ki: abból a felismerésből, hogy a múzeumnak nemcsak őriznie kell a művészetet, hanem segítenie is kell a jelen új formáinak megértését.
Gyakori kérdések
Mikor nyílt meg a Museum of Modern Art?
A MoMA 1929. november 7-én nyílt meg a közönség előtt New York Manhattan városrészében.
Hol működött a múzeum az indulásakor?
Kezdetben a Heckscher Building 730 Fifth Avenue alatti bérelt helyiségeiben működött.
Mely művészek szerepeltek az első kiállításon?
Az első bemutató Paul Cézanne, Paul Gauguin, Georges-Pierre Seurat és Vincent van Gogh műveire épült.
Források
Képek forrásai
- A Museum of Modern Art New Yorkban – Vincent van Gogh. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- Vincent van Gogh: Csillagos éj – Egon Schiele. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
