Történelmi események

A bársonyos forradalom kezdete: 1989. november 17.

Írta: Töri infó

Tömeg a prágai Vencel téren a bársonyos forradalom idején, a háttérben a Szent Vencel-szobor
5 perc a múltban

1989. november 17-én Prágában a rendőrség erőszakkal feloszlatott egy eredetileg megemlékezésnek szánt diákfelvonulást. A Národní třída utcában történt fellépés nem csupán egyetlen tüntetés végét jelentette: olyan országos tiltakozási hullámot indított el, amely néhány hét alatt elsöpörte a Csehszlovák Kommunista Párt több mint négy évtizedes politikai uralmát. A bársonyos forradalom 1989. november 17. és december 29. között zajlott, és békés hatalomátadással, Václav Havel köztársasági elnökké választásával zárult.

Egy rendszer, amely már megingott

A prágai események nem elszigetelten robbantak ki. 1989 őszére egész Kelet-Közép-Európában gyorsult a politikai változás: Lengyelországban a Szolidaritás választási sikere jelezte a kommunista monopólium gyengülését, Magyarországon megkezdődött a demokratikus átmenet, Kelet-Németországban pedig tömegmozgalom bontakozott ki. A berlini fal 1989. november 9-i megnyitása tovább erősítette azt az érzést, hogy a szovjet tömb korábbi rendje már nem fenntartható.

Csehszlovákiában azonban a hatalom sokáig mereven ragaszkodott a normalizáció örökségéhez. A politikai elnyomás, az egypártrendszer és a gazdasági stagnálás mellett az 1968-as prágai tavasz leverése után kialakult társadalmi bénultság is nehezítette a nyílt ellenállást. 1989 folyamán mégis egyre több tiltakozás zajlott Prágában, Brünnben, Pozsonyban és más városokban. Ezeket eleinte rendszeresen feloszlatták, de a hatóságok egyre kevésbé tudták elzárni egymástól az elégedetlen csoportokat.

Miért éppen november 17.?

A november 17-i prágai rendezvény hivatalosan a diákok szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelmének állított emléket. Az időpont az 1939-es náci megtorlásokhoz kapcsolódott: a német megszállás után bezárták a cseh egyetemeket, több diákot letartóztattak, kilenc diákvezetőt pedig kivégeztek. Jan Opletal orvostanhallgató, akit egy korábbi tüntetésen meglőttek, a megemlékezés egyik központi alakja volt.

A kommunista hatóságok engedélyezték a menetet, de csak meghatározott útvonalon. A résztvevők Albertovból a Vyšehradi temető felé indultak, ám az esemény hivatalos része után nem oszlottak fel. A menet a prágai belváros felé folytatódott, és útközben egyre többen csatlakoztak hozzá. A megemlékezés így fokozatosan rendszerkritikus demonstrációvá alakult, miközben a résztvevők jórészt békésen vonultak, virágokat, gyertyákat és transzparenseket vittek.

Tüntető a prágai Vencel téren transzparenssel a bársonyos forradalom idején
Tüntető transzparenssel a prágai Vencel téren, 1989. november 20. és 24. között. — Közvetlen dokumentum a bársonyos forradalom prágai tömegmegmozdulásairól; a november 17-i diáktüntetés utáni tiltakozási hullámot jeleníti meg.

A Národní třídai rendőri fellépés

A tüntetők nem jutottak el a Vencel térig. A Národní třída utcában rendőrségi és állambiztonsági egységek zárták körül őket. A kordont előbb úgy helyezték el, hogy a tömeg mozgását megállítsák, majd a rendőrök gumibotokkal támadtak a felvonulókra. A fellépés során több száz ember megsérült; a korabeli beszámolók a sérültek számát mintegy hatszázra tették.

A brutális jelenetek sokak számára világossá tették, hogy a rendszer nem kész valódi reformra. Különösen erősen hatott, hogy a hatóságok fegyvertelen diákokkal szemben léptek fel, miközben a rendezvény eredetileg engedélyezett megemlékezésként indult. A Národní třída így nemcsak a rendőri erőszak helyszíne lett, hanem a kommunista vezetés hitelvesztésének jelképe is.

A téves halálhír és a társadalmi felháborodás

A következő napokban elterjedt a hír, hogy a rendőri támadásban meghalt egy Martin Šmíd nevű diák. A híresztelés tévesnek bizonyult: a névhez kapcsolt hallgató életben volt. A halálhír mégis gyorsan terjedt, és ellenőrizetlen formában külföldi rádióadásokhoz is eljutott. A történet forrása és terjedésének pontos körülményei később viták tárgyává váltak, de az biztos, hogy a hír felerősítette a társadalmi felháborodást.

Fontos különbség, hogy a téves halálhír nem maga hozta létre az elégedetlenséget. Az csak egy már régóta feszülő helyzetben működött gyújtópontként. A tüntetők saját tapasztalata, a rendőri brutalitás és a környező országok változásai együtt tették lehetővé, hogy a tiltakozás napok alatt országos mozgalommá váljon.

A bársonyos forradalom kezdete (1989) művészi, AI által generált illusztrációja
1989. november 17-én Prágában egy diákfelvonulás rendőri feloszlatása országos tiltakozást indított el, amely a csehszlovák kommunista rendszer bukásához vezetett.

Diákmozgalomból országos forradalom

November 18-án a prágai egyetemisták sztrájkot hirdettek, és hamarosan a színházi világ szereplői is csatlakoztak hozzájuk. November 19-én megalakult a Civil Fórum, amely Václav Havel, más ellenzékiek, értelmiségiek és művészek részvételével a tiltakozások politikai koordináló szervezetévé vált. Szlovákiában hasonló szerepet töltött be a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom.

A prágai Vencel tér naponta megtelt tízezrekkel, majd százezrekkel. November 24-én lemondott a kommunista párt vezetése, november 27-én pedig országos, kétórás általános sztrájk mutatta meg, hogy a rendszer elvesztette társadalmi támaszát. A tüntetések egyik jellegzetes hangjelzése a kulcscsomók csörgetése lett: a résztvevők ezzel fejezték ki, hogy elérkezett a változás ideje.

  • november 17.: a diákfelvonulás rendőri feloszlatása Prágában
  • november 18.: egyetemi sztrájk és szélesedő tiltakozás
  • november 19.: a Civil Fórum megalakulása
  • november 27.: országos általános sztrájk
  • december 29.: Václav Havelt köztársasági elnökké választják

A békés hatalomátadás következményei

November 29-én megszűnt a kommunista párt alkotmányban rögzített politikai egyeduralma. December 10-én Gustáv Husák lemondott az államelnöki tisztségről, és új, nagyrészt nem kommunistákból álló kormány alakult. December 28-án Alexander Dubček lett a parlament elnöke, másnap pedig Václav Havel került az államfői posztra.

A forradalom elnevezése a hatalomátadás viszonylagos békés jellegére utal. A folyamat nem volt erőszakmentes a szó szoros értelmében, hiszen november 17-én sok tüntetőt bántalmaztak, de az országos politikai átmenet nem torkollott fegyveres konfliktusba. 1990 júniusában szabad választásokat tartottak, amelyek megerősítették a demokratikus átalakulás vezetőit.

Václav Havel és tüntetők egy prágai emlékműnél a bársonyos forradalom idején
Václav Havel és tüntetők egy prágai emlékműnél a bársonyos forradalom idején, 1989 novemberében. — Közvetlenül a forradalomhoz kapcsolódó korabeli fénykép; Václav Havel nyilvános szerepét és a tüntetőkkel való kapcsolatát illusztrálja.

Miért fontos ma is november 17.?

A bársonyos forradalom kezdete egyszerre kapcsolódik a történelmi emlékezethez, a civil ellenálláshoz és a politikai fordulópontok kiszámíthatatlanságához. Egy engedélyezett megemlékezésből azért lehetett rendszerváltó esemény, mert a társadalomban már jelen volt a változás igénye, a hatalom pedig saját erőszakos fellépésével gyorsította fel a folyamatot.

A november 17-i esemény azt is megmutatja, hogy a diktatórikus rendszerek stabilitása gyakran addig tűnik megbonthatatlannak, amíg az emberek külön-külön érzik magukat kiszolgáltatottnak. Amikor a diákok, az értelmiségiek, a művészek és a szélesebb társadalom közös nyelvet találtak, a kommunista vezetés rövid idő alatt elveszítette politikai mozgásterét.

Gyakori kérdések

Mikor kezdődött a bársonyos forradalom?

1989. november 17-én, amikor Prágában a rendőrség feloszlatott egy diákfelvonulást.

Hol történt a döntő rendőri fellépés?

Prágában, a Národní třída utcában, a Nemzeti Színház és a Vencel tér közötti városrészben.

Mi volt a felvonulás eredeti célja?

Az 1939-es náci megtorlásokra, a cseh egyetemek bezárására és Jan Opletal emlékére emlékeztek.

Hányan vehettek részt a menetben?

A források körülbelül 15 000 résztvevőről írnak a prágai felvonulás esetében.

Fegyveres tüntetés volt?

Nem. A demonstráció békés volt, a résztvevők virágokat, gyertyákat és transzparenseket vittek.

Miért terjedt el a Martin Šmíd haláláról szóló hír?

A rendőri támadás után egy téves értesülés terjedt el, amely szerint egy ilyen nevű diák meghalt. A névhez kapcsolt hallgató valójában életben volt.

Mi volt a Civil Fórum?

Az ellenzéki csoportokat összefogó politikai szervezet, amely november 19-én alakult meg, és tárgyalófélként lépett fel a hatalommal szemben.

Mikor szűnt meg a kommunista párt politikai egyeduralma?

1989. november 29-én törölték az egypárti vezető szerepet biztosító alkotmányos rendelkezést.

Mikor mondott le Gustáv Husák?

1989. december 10-én lemondott a köztársasági elnöki tisztségről.

Mikor lett Václav Havel Csehszlovákia elnöke?

A parlament 1989. december 29-én választotta köztársasági elnökké.

Miért nevezik bársonyosnak a forradalmat?

Az elnevezés a politikai átmenet viszonylag békés jellegére utal, noha a november 17-i rendőri fellépés sok sérülttel járt.

Mikor tartották az első szabad választásokat az átmenet után?

1990. június 8–9-én tartottak választásokat Csehszlovákiában.

Források

  1. Velvet Revolution – Wikipedia

Képek forrásai

Töri-infó
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.