1952. november 1-jén, helyi idő szerint 7 óra 15 perckor az Egyesült Államok felrobbantotta az Ivy Mike kódnevű termonukleáris szerkezetet az Enewetak-atollhoz tartozó Elugelab szigeten. A 10,4 megatonnás robbanás nem egyszerűen egy újabb atomkísérlet volt: ez bizonyította először teljes léptékben, hogy a fúzióra épülő, többlépcsős hidrogénbomba működőképes. A detonáció teljesen elpusztította a szigetet, és új korszakot nyitott a hidegháborús fegyverkezési versenyben.
A hidegháború sürgető kérdése
Az Ivy Mike története az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti nukleáris versenyben gyökerezik. Miután a Szovjetunió 1949-ben végrehajtotta első atomrobbantását, Harry S. Truman amerikai elnök 1950 januárjában teljes körű hidrogénbomba-programot rendelt el. A cél egy olyan fegyver létrehozása volt, amelynek hatóereje messze meghaladja a korai, hasadási elven működő atombombákét.
A kutatók számára azonban nem volt magától értetődő, hogyan lehet a magfúziót ellenőrzött, robbanásszerű folyamatban beindítani. Edward Teller és Stanisław Ulam 1951-re kidolgozta azt a kétlépcsős elvet, amely később Teller–Ulam-tervként vált ismertté. Ennek lényege, hogy egy elsődleges hasadási bomba röntgensugárzása összenyomja a másodlagos, fúziós üzemanyagot tartalmazó egységet.
- A program politikai hátterét az amerikai–szovjet fegyverkezési verseny adta.
- A korábbi Greenhouse George kísérlet 1951-ben már igazolta, hogy a fúzió részben megvalósítható.
- Az Ivy Mike a többlépcsős termonukleáris elv teljes léptékű próbája lett.
Egy bomba, amely inkább épület volt
Az Ivy Mike nem hordozható fegyvernek készült, hanem kísérleti berendezésnek. A „Sausage”, vagyis „Kolbász” becenevű szerkezet több mint hat méter hosszú volt, és a hozzá tartozó hűtő- és mérőrendszerekkel együtt egy kisebb épületre emlékeztetett. A teljes berendezés tömege több tucat tonna volt, ezért nem lehetett repülőgépről ledobható bombaként alkalmazni.
A fúziós üzemanyagként használt folyékony deutériumot kriogén, vagyis rendkívül alacsony hőmérsékleten kellett tárolni. A berendezésben körülbelül ezer liter ilyen üzemanyag kapott helyet. A központi tartályban plutóniumból készült úgynevezett gyújtórúd segítette a fúzió beindítását, kívül pedig természetes uránból készült köpeny vette körül a rendszert.
A szerkezetet az Elugelab szigeten felállított, nagyméretű alumíniumburkolatú épületben helyezték el. A teszt előkészítése komoly műszaki és logisztikai feladat volt: az atoll különböző pontjai között töltésút, távoli mérőállomások és a sugárzás továbbítását szolgáló berendezések készültek. A kísérletben katonai és civil szakemberek ezrei vettek részt.
1952. november 1.: a robbanás
Az Ivy Mike-ot 1952. november 1-jén, helyi idő szerint 7 óra 15 perckor detonálták. Az időzóna miatt az amerikai kontinensen és greenwichi középidő szerint ekkor még október 31. volt, a kísérlet helyszínén azonban már november 1-je. Ezért a történelmi esemény teljes dátuma: 1952. november 1.
A robbanás hozama 10,4 megatonna volt. Ez több nagyságrenddel múlta felül az előző évek fontosabb amerikai kísérleteit. Elugelab szigete gyakorlatilag elpárolgott, helyén pedig nagyjából 1,6 kilométer átmérőjű, mintegy 60 méter mély kráter maradt.
A robbanás ereje a környezetet is átalakította. A keletkező tűzgömb, lökéshullám és sugárzás messze túlnyúlt a kísérleti épületen, miközben a gombafelhő magasra emelkedett a Csendes-óceán fölé. Az esemény nem egy bevethető fegyver demonstrációja volt, hanem annak bizonyítása, hogy a termonukleáris elv működik.
A pusztító energia forrása
Az Ivy Mike különös tanulsága, hogy a robbanás energiájának nagy része nem közvetlenül a fúzióból származott. A fúzió során keletkező nagy energiájú neutronok a természetes uránköpenyben gyors hasadást indítottak el. A források szerint a teljes energiahozam körülbelül 77 százalékát ez a hasadási folyamat adta.
Ez azért fontos, mert a „hidrogénbomba” elnevezés könnyen azt sugallhatja, hogy a hatóerő kizárólag a hidrogénizotópok egyesüléséből származott. Az Ivy Mike valójában összetett, többlépcsős rendszer volt, amelyben a hasadás és a fúzió egymást erősítette. A kísérlet ezért egyszerre jelentett tudományos áttörést és rendkívüli radioaktív terhelést.
Tudományos eredmények a rombolás mögött
A robbanásból származó minták nemcsak a fegyver működéséről adtak információt. A kutatók olyan új elemek nyomait is azonosították, amelyek rendszáma 99 és 100. Ezeket később einsteiniumnak és ferm iumnak nevezték el. A mintákban olyan plutóniumizotópokat is találtak, amelyek kialakulása a gyors neutronbefogás folyamatához kapcsolódott.
A kísérlet egyik kevésbé ismert következménye, hogy oceanográfusok már előre tartottak egy esetleges tenger alatti földcsuszamlástól és az általa kiváltott szökőár veszélyétől. Walter Munk és Deborah Day beszámolója szerint a tudósok ezért hozzájárultak ahhoz, hogy a kísérleti területet kiürítsék, és a robbantást távirányítással hajtsák végre. Ez a részlet megmutatja, hogy a kísérlet kockázatait nemcsak a radioaktív sugárzás, hanem a környezeti következmények szempontjából is mérlegelték.
Elugelab eltűnése és a korszakváltás
Az Ivy Mike közvetlen látványa egy sziget eltűnése volt, tágabb történelmi hatása azonban még jelentősebbnek bizonyult. Az Egyesült Államok bebizonyította, hogy képes több megatonnás termonukleáris robbanást létrehozni. A Szovjetunió 1953-ban válaszolt saját termonukleáris kísérletével, majd 1955-ben már kétlépcsős, három megatonnás szerkezetet tesztelt.
A verseny ezzel új szintre lépett. A nukleáris fegyverek nemcsak városokat fenyegettek, hanem egész térségek elpusztítására alkalmas rendszerekké váltak. Az Ivy Mike ugyan még nem volt katonailag használható fegyver, de az általa igazolt technológia későbbi, kisebb és bevethetőbb hidrogénbombák alapjául szolgált.
Gyakori kérdések
Mikor robbantották fel az Ivy Mike-ot?
1952. november 1-jén, helyi idő szerint 7 óra 15 perckor az Enewetak-atollhoz tartozó Elugelab szigeten. Greenwichi középidő szerint ekkor még október 31. volt.
Mekkora volt az Ivy Mike robbanóereje?
A robbanás becsült hozama 10,4 megatonna TNT-nek megfelelő energia volt. Ez volt az első teljes léptékű termonukleáris robbanás.
Bevethető bomba volt az Ivy Mike?
Nem. A berendezés mérete, tömege és a folyékony deutérium kriogén tárolásának szükségessége miatt kísérleti eszköznek készült, nem szállítható fegyvernek.
Források
Képek forrásai
- Az Ivy Mike gombafelhője – United States Department of Energy. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- Az Ivy Mike tűzgömbje – Ismeretlen alkotó (a fájllap adatai alapján). Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- A Sausage termonukleáris berendezés – Ismeretlen alkotó (a fájllap adatai alapján). Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
