1923. november 8-án este Adolf Hitler mintegy hatszáz SA-tag élén körülvette a müncheni Bürgerbräukellert, ahol Gustav von Kahr bajor állami főbiztos beszédet mondott. Hitler fegyveres puccsot jelentett be, és azt állította, hogy megkezdődött a nemzeti forradalom. A kísérlet azonban másnap a Feldherrnhallénál fegyveres összecsapásba torkollott, majd összeomlott. A müncheni sörpuccs nem csupán egy elbukott hatalomátvétel volt: fontos állomássá vált Adolf Hitler politikai pályáján és a nemzetiszocialista mozgalom későbbi történetében.
Válságos Németország, feszült Bajorország
Az 1923-as évben a weimari köztársaság súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdött. A versailles-i békerendszer következményei, a jóvátételi viták, a Ruhr-vidék francia és belga megszállása, valamint az elképesztő ütemű infláció sok német számára a háború utáni állam gyengeségét bizonyította. A márka értékvesztése a mindennapi életet is felforgatta, miközben a politikai erőszak és a szélsőséges mozgalmak támogatottsága nőtt.
Bajorország különösen sajátos helyzetben volt. A tartomány konzervatív, nacionalista és köztársaságellenes körei nagyobb önállóságot akartak Berlinhez képest, és sokan ellenségesen tekintettek a parlamentáris rendszerre. Gustav von Kahr állami főbiztos, Hans von Seisser rendőrfőnök és Otto von Lossow katonai parancsnok a bajor jobboldal fontos szereplői voltak. Nemzetiszocialistákhoz hasonlóan ők is bírálták a köztársaságot, de ez nem jelentette azt, hogy Hitler terveit automatikusan elfogadták.
Hitler római mintát keres
Adolf Hitler és szövetségesei úgy vélték, hogy a válságos helyzet kedvezhet egy erőszakos hatalomátvételnek. Elképzelésükre hatással volt Benito Mussolini 1922-es menetelése Rómába, amely az olasz fasiszták hatalomra jutásához vezetett. Hitler azt remélte, hogy München elfoglalása után a bajorországi erőket Berlin ellen vonultathatja, és országos politikai fordulatot kényszeríthet ki.
A terv mögött nem csupán az NSDAP állt. A puccsban részt vett az úgynevezett Kampfbund több jobboldali, félkatonai szervezete is. A mozgalom tekintélyét növelte Erich Ludendorff tábornok jelenléte, aki az első világháború végén a német hadvezetés egyik legismertebb alakja volt. Hitlernek szüksége volt a katonai és nacionalista körök támogatására, mert saját pártja még nem rendelkezett országos hatalomátvételhez elegendő erővel.
A Bürgerbräukeller ostroma
1923. november 8-án este Kahr a müncheni Bürgerbräukellerben mondott beszédet. A söröző egyszerre volt vendéglátóhely és politikai gyülekezőhely: Bajorországban a nagy sörcsarnokoknak fontos szerepük volt a nyilvános politizálásban. Hitler mintegy hatszáz SA-taggal érkezett a helyszínre, és emberei körülvették az épületet.
Hitler behatolt a terembe, majd lövést adott le a mennyezetbe. Kijelentette, hogy a bajor kormányt megdöntötték, és kezdetét vette a nemzeti forradalom. Kahrt, Seisser rendőrfőnököt és Lossow tábornokot egy mellékhelyiségbe vitette, és megpróbálta őket rákényszeríteni a puccs támogatására. Ludendorff érkezése később növelte a nyomást, ám a három bajor vezető támogatása nem bizonyult tartósnak.
A kezdőnap egyik fontos, kevésbé látványos részlete éppen ez: Hitler nem tudta egyszerűen átvenni a bajor állam irányítását. A jelenlévő politikai és katonai vezetők egy része átmenetileg engedett a fegyveres fenyegetésnek, később azonban visszavonta együttműködését. A puccs ezért már az első éjszakán szervezési és politikai bizonytalanságokkal küzdött.
- A Bürgerbräukellert mintegy hatszáz SA-tag vette körül.
- Kahr beszéde közben Hitler fegyveres erővel lépett a terembe.
- A puccsisták a bajor vezetőket támogatásra próbálták kényszeríteni.
- A terv célja Münchenből kiindulva a berlini kormány elleni fellépés volt.
Mi történt az éjszaka után?
A puccsisták éjszaka megpróbálták megszilárdítani ellenőrzésüket München fölött, de nem rendelkeztek egységes, hatékony állami támogatással. A Reichswehr és a bajor rendőrség nem állt Hitler mögé, a berlini kormány pedig nem omlott össze. A puccs sorsa azon múlt, hogy a fegyveres csoport képes-e maga mellé állítani a döntő jelentőségű katonai és közigazgatási szerveket. Erre nem került sor.
November 9-én mintegy kétezer nemzetiszocialista vonult a város központja felé. A menet a Feldherrnhallénál rendőri kordonba ütközött. Rövid fegyveres összecsapás tört ki, amelyben tizenöt puccsista és négy rendőr halt meg; egy civil is életét vesztette. Hitler elmenekült a helyszínről, de két nappal később letartóztatták és hazaárulással vádolták meg.
Per, börtön és politikai fordulat
A puccs kudarca után az NSDAP vezetői közül többeket letartóztattak. Hitler perét 1924-ben Münchenben tartották, és az eljárás jelentős nyilvánosságot biztosított számára. A bíróság elítélte, de büntetése a későbbi politikai pályájához képest enyhének bizonyult. A landsbergi börtönben töltött idő alatt kezdte diktálni a Mein Kampf című művet.
A sörpuccs közvetlen célja teljes kudarcot vallott: a weimari köztársaság fennmaradt, a bajor és országos állami szervek nem kerültek Hitler kezébe. A történelmi következmények azonban összetettebbek voltak. Hitler felismerte, hogy egy újabb hatalomátvételi kísérletet nem feltétlenül utcai fegyveres akcióval, hanem választási, propagandisztikus és intézményi eszközökkel kell előkészíteni. Ez a következtetés később fontos szerepet kapott az NSDAP stratégiájában, bár önmagában nem magyarázza meg a párt későbbi felemelkedését.
Emlékezet és történelmi jelentőség
A nemzetiszocialista mozgalom később mártírként kezelte a Feldherrnhallénál elesett puccsistákat, és november 9-ét saját politikai emlékezetének fontos napjává tette. A sikertelen puccs így propagandaeszközzé alakult: a kudarcot az áldozatvállalás és a mozgalmi hűség történeteként mutatták be.
Forráskritikai szempontból fontos különválasztani a november 8-i kezdést a teljes eseménysortól. A müncheni sörpuccs elnevezés rendszerint az 1923. november 8–9-i eseményeket jelöli, miközben a kezdőnap a Bürgerbräukeller elfoglalása, a második nap pedig a Feldherrnhallénál bekövetkező összeomlás miatt vált különösen emlékezetessé. A puccs nem spontán sörcsarnoki zavargás volt, hanem előkészített, fegyveres hatalomátvételi kísérlet, amelyet politikai válság, jobboldali radikalizmus és katonai ambíciók tápláltak.
Gyakori kérdések
Mikor kezdődött a müncheni sörpuccs?
A puccs 1923. november 8-án este kezdődött a müncheni Bürgerbräukellerben, ahol Adolf Hitler és mintegy hatszáz SA-tag fegyveres akcióval próbálta megszerezni a bajorországi kezdeményezést.
Miért nevezték sörpuccsnak?
Az elnevezés arra utal, hogy a puccs első szakasza egy müncheni sörcsarnokban, a Bürgerbräukellerben zajlott. A helyszín politikai gyülekezőhelyként is szolgált.
Hogyan ért véget a puccs?
1923. november 9-én a puccsisták menetét a Feldherrnhallénál bajor rendőrök állították meg. Lövöldözés tört ki, több ember meghalt, Hitler pedig elmenekült, majd két nappal később letartóztatták.
Források
Képek forrásai
- A sörpuccs résztvevői Landsbergben – Friedrich V. Hauser (d. 1921). Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
- A sörpuccs áldozatainak emlékhelye – Reproduction Number: LC-DIG-ggbain-32589 (digital file from original negative) Repository: Library of Congress Prints and Photographs Division Washington, D.C. 20540 USA http://hdl.loc.gov/loc.pnp/pp.print. Kép forrása · Wikipédia-szócikk · Public domain. Arányosan átméretezve.
