Történelmi események

A mexikói forradalom kitörése 1910-ben

Írta: Töri infó

Mexikói forradalom előestéjén álló felkelők a naplementében.
Miért robbant ki a mexikói forradalom 1910. november 20-án, és hogyan döntötte meg Porfirio Díaz hosszú uralmát?
5 perc a múltban

A mexikói forradalom kezdetének 1910. november 20-át tekintik. Ezen a napon kellett volna országos felkelésnek indulnia Francisco I. Madero San Luis Potosí-i terve alapján, amely Porfirio Díaz elnöki rendszere ellen hirdetett fegyveres harcot. A felkelés nem egyszerre és nem mindenütt bontakozott ki, mégis olyan folyamatot indított el, amely évekig tartó polgárháborúhoz, kormányváltásokhoz és mély társadalmi átalakuláshoz vezetett.

A porfiriátus látszólagos nyugalma

Porfirio Díaz 1876-tól meghatározó szerepet játszott Mexikó politikai életében, és az ország elnökeként hosszú időn át újraválasztották. Rendszere rendet és viszonylagos stabilitást teremtett egy olyan országban, amelyet korábban háborúk és belső konfliktusok gyengítettek. A vasútépítés, a külföldi tőke beáramlása és a gazdasági fejlődés azonban nem egyenlően oszlott meg.

A modernizáció ára sokak számára a földvesztés és a kiszolgáltatottság lett. A nagybirtokosok, a haciendák tulajdonosai és a külföldi befektetők jelentős előnyökhöz jutottak, miközben számos paraszt elveszítette földjét. Az őslakos közösségeket és a mezőgazdasági munkásokat gyakran alárendelt helyzetben tartották, a munkások pedig korlátozott politikai és érdekvédelmi lehetőségekkel rendelkeztek.

Gazdasági válság és növekvő elégedetlenség

A társadalmi feszültségeket az 1900-as évek végén gazdasági nehézségek és aszály is súlyosbította. Az élelmiszerárak emelkedése különösen a szegényebb rétegeket érintette. A rendszerrel szembeni elégedetlenség már 1906-ban és 1907-ben látványosan megmutatkozott: a cananeai bányászok sztrájkját és a Río Blancó-i textilmunkások megmozdulását is erőszakkal verték le.

A tiltakozások azt jelezték, hogy a porfiriátus békéje nem jelentett társadalmi megegyezést. A rend fenntartása sok esetben a hadsereg és a közigazgatás kényszerítő erejére támaszkodott. A munkások és parasztok sérelmei különböző formában jelentek meg, de közös elemük volt, hogy a politikai rendszer kevés lehetőséget kínált a változás békés kikényszerítésére.

  • földvesztés a paraszti közösségekben
  • a munkássztrájkok erőszakos leverése
  • a politikai ellenzék korlátozása
  • gazdasági visszaesés, aszály és emelkedő élelmiszerárak

Madero fellépése a diktatórikus rendszer ellen

A fordulat egyik kulcsszereplője Francisco I. Madero lett. A jómódú háttérből érkező politikus nem általános társadalmi forradalommal kezdte pályáját, hanem tisztességes választásokat és politikai rendszerváltást követelt. Madero 1908-ban könyvet publikált az elnöki utódlás kérdéséről, és mozgalmat szervezett a Díaz-rendszer leváltására.

Díaz 1907-ben egy interjúban azt sugallta, hogy nem indul újra az elnökválasztáson. 1910-re azonban megváltoztatta álláspontját, és ismét jelöltette magát. Madero ellenzéki kampánya komoly támogatást szerzett, a hatalom ezért letartóztatta őt még a választás előtt. Díaz győzelmét így sok ellenfele eleve törvénytelennek tekintette.

A San Luis Potosí-i terv és 1910. november 20.

Madero megszökött a fogságból, az Egyesült Államokba menekült, majd ott fogalmazta meg a San Luis Potosí-i tervet. A dokumentum Díaz újraválasztását semmisnek nyilvánította, Maderót pedig ideiglenes elnöknek tekintette. A terv politikai céljai között a szabad választások helyreállítása és a diktatórikus uralom felszámolása szerepelt.

A kiáltvány fegyveres felkelésre szólított fel 1910. november 20-án. Ez a dátum vált a mexikói forradalom jelképes kezdetévé, bár az ország különböző részein nem azonos időben és nem azonos erővel indultak meg a harcok. A felhívás mégis országos jelentőségű volt: a politikai válságot nyílt fegyveres küzdelemmé alakította.

A felkelésből országos forradalom lesz

Madero felhívása olyan helyi és regionális vezetőket is mozgósított, akik saját sérelmeik miatt szálltak szembe a kormánnyal. Északon Pascual Orozco és Pancho Villa fegyveresei váltak jelentős tényezővé, délen pedig Emiliano Zapata paraszti mozgalma erősödött meg. Ezek a csoportok nem mindenben ugyanazt akarták, és később egymással is konfliktusba kerültek.

A közös ellenség, Díaz rendszere rövid időre összekapcsolta őket. A kormányerők katonai vereségei után Díaz 1911 májusában lemondott és száműzetésbe vonult. Madero még ugyanabban az évben megnyerte az elnökválasztást, de hatalomra kerülése nem zárta le a forradalmat.

Miért nem ért véget Díaz bukásával?

Madero elsősorban demokratikus politikai reformot akart, miközben sok fegyveres követője földreformot, munkajogi változásokat és gyors társadalmi átalakulást várt. A Díaz-rendszer hadseregét nagyrészt érintetlenül hagyta, a forradalmi csapatokat pedig leszerelte. Emiatt hamar elveszítette több korábbi szövetségesének támogatását.

Emiliano Zapata Morelos államban azért fordult szembe vele, mert a parasztok földkövetelései nem teljesültek. Pascual Orozco szintén fellázadt Madero ellen. A politikai átmenet így nem tudta összeegyeztetni a választási demokrácia híveinek és a mélyreható társadalmi változást követelő paraszti, illetve munkásmozgalmaknak az igényeit.

A hosszú távú következmények

Maderót 1913-ban katonai puccs döntötte meg, majd meggyilkolták. Victoriano Huerta uralma újabb fegyveres konfliktust váltott ki, amelyben Venustiano Carranza, Álvaro Obregón, Pancho Villa és Emiliano Zapata erői is szerepet kaptak. A forradalom ettől kezdve több, egymást követő háborúból és hatalmi küzdelemből állt.

A folyamat egyik legfontosabb eredménye az 1917-es mexikói alkotmány lett. Ez az állam számára szélesebb lehetőséget teremtett a földreformra, a természeti erőforrások szabályozására és a munkajogi változásokra. A fegyveres korszak végét azonban nem lehet egyetlen dátummal lezárni. Egyes értelmezések az 1917-es alkotmányt tekintik fordulópontnak, mások az 1920-ig tartó hatalmi küzdelmeket is a forradalom részének tartják.

Gyakori kérdések

Mikor tört ki a mexikói forradalom?

A kezdetének 1910. november 20-át tekintik, amikor Francisco I. Madero felhívása alapján felkelést kellett indítani Porfirio Díaz rendszere ellen.

Ki hirdette meg a felkelést?

Francisco I. Madero, aki a San Luis Potosí-i tervben fogalmazta meg a Díaz-rendszer megdöntésének programját.

Ki ellen irányult a forradalom első szakasza?

Elsősorban Porfirio Díaz elnöki rendszere ellen, amelyet ellenfelei elnyomónak és választási csalásokkal fenntartottnak tartottak.

Mi volt a San Luis Potosí-i terv?

Politikai kiáltvány, amely Díaz újraválasztását érvénytelennek nyilvánította, és 1910. november 20-ára fegyveres felkelést hirdetett.

Miért voltak elégedetlenek a parasztok?

Sok paraszt és őslakos közösség elveszítette földjét, miközben a nagybirtokos haciendák terjeszkedtek.

Milyen szerepet játszottak a munkások?

A munkások sztrájkokkal tiltakoztak a rossz munkakörülmények és a kiszolgáltatottság ellen. A cananeai és a Río Blancó-i megmozdulásokat a hatalom erőszakkal verte le.

Mikor mondott le Porfirio Díaz?

1911 májusában, miután a felkelők katonai sikerei meggyengítették a rendszerét. Ezután száműzetésbe vonult.

Ki lett Mexikó elnöke Díaz bukása után?

Francisco I. Madero, aki 1911-ben megnyerte az elnökválasztást.

Miért fordultak szembe Maderóval korábbi szövetségesei?

Madero demokratikus reformokat akart, de nem teljesítette gyorsan a földreformmal és a társadalmi átalakulással kapcsolatos követeléseket.

Ki volt Emiliano Zapata?

Dél-mexikói forradalmi vezető, aki elsősorban a parasztok földigényeit képviselte, és Madero elnöksége alatt is fegyverben maradt.

Mikor ölték meg Maderót?

1913-ban, miután katonai puccs döntötte meg az elnökségét.

Mikor született meg a forradalom legfontosabb alkotmányos eredménye?

Az 1917-es mexikói alkotmányban, amely többek között a földreform és a munkajogi szabályozás számára is új kereteket teremtett.

Meddig tartott a mexikói forradalom?

A korszak kezdetét 1910-re teszik, a lezárásáról azonban nincs teljes egyetértés. Egyes értelmezések 1917-et, mások az 1920-ig tartó fegyveres küzdelmek végét tekintik meghatározónak.

Egyetlen esemény robbantotta ki a forradalmat?

Nem. A hosszú diktatórikus uralom, a földkérdés, a munkáskonfliktusok, a gazdasági nehézségek és a választási válság együtt teremtették meg a felkelés feltételeit.

Források

  1. Mexican Revolution – Wikipedia
  2. Mexican Revolution – Wikimedia Commons
Töri-infó
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.